Változni sosem könnyű. A régi minták elengedése, az ismeretlenbe lépés mindig magában hordoz egyfajta fájdalmat- mintha kitépnénk valamit önmagunkból, de éppen ez a fájdalom mutatja meg, hogy élünk, fejlődünk és úton vagyunk egy teljesebb, szabadabb Önmagunk felé. 


Az élet nem kímél minket. Nem kérdezi meg, készen állunk-e a következő viharra. Jön és elsodor, ha hagyjuk. Nap mint nap szembetaláljuk magunkat kihívásokkal, veszteségekkel, csalódásokkal. Néha úgy érezzük, mintha ezek a sebek lassan, észrevétlenül téglaként rakódnának ránk, húzva le a lelkünket, és egyre nehezebbé téve a lépéseinket.


Sokan az újév kezdetét a naptári év indulásához január 1-hez kötik, én azonban szeretem figyelembe venni a természet ciklusait is. A tavaszi napforduló hozza el számomra az igazi megújulást, de miért is ne készülnék már most?

Januártól kezdve lépésről lépésre haladva szeretnék felkészülni a tavaszi kivirágzásra – testben és lélekben egyaránt...


Számvetés

Évek óta rendszeresen írok ilyenkor év elején egy kis levelet, hogy mi az amit az elmúlt év tartogatott számomra. Mi mindent tanított, adott vagy vett el tőlem. Mit és hogyan formált át. Nagyon jó látnom a változást, hogy évről- évre hogyan érik, bölcsül az ember. Mindehez elengedhetetlen az újévi személyes köszöntő fotó, amit az ismerseimnek, barátaimnak küldök. Hoztam egy kis ízelítőt a múlt évemről nektek. Olvassátok szeretettel!