Hogyan kezdtem az önismereti utamat

Mindig is érdekelt a lét maga.

Nemcsak az, ami látható, hanem az, ami felszín mögött rejlik. Már egészen kicsi koromban éreztem, hogy valami bennem más. Hogy mélyebben látok, érzek, gondolkodom, mint a korosztályom. Gyerekként sokszor éreztem egyedül magam - sokmindent magamnak kellett megoldanom, mert elzárkóztam. Így egyedül voltam a gondolataimmal. A felnőttek világában éreztem otthon magam, mert ott volt tér a gondolataimnak, ott értettek meg igazán. 

 

Korán kellett felnőnöm, és ehhez az is hozzátett, hogy fiatalon lettem édesanya. A gyerekeim mellett tanultam meg, mit jelent felelősséget vállalni, szeretni és újra meg újra felállni - akkor is amikor az élet letérdeltetett. 

 

A harmincas éveim elején jött el a pont, amikor mélyebbre mertem nézni. Amikor megkérdeztem magamtól: 

- Miért vagyok itt?

- Mi az Én feladatom?

- Miért élek? Mi az értelme?

Ezek a kérdések indítottak el az önismereti utamon. Fejest ugrottam a bizonytalanba és minden lehetőséget megragadtam, hoyg választ találjak. Igaz ez egy mély és fájdalmas ugyanakkor csodálatos felismerés volt, ami elindította bennem a változást. Azt éreztem, nem elég csak "túlélni" - élni szeretnék. Tudatosan, hálával, jelenléttel.

 

Azóta az életem minden napja tanítás., minden kihívás, minden nehézség újabb tükör önmagam felé. Bár sokszor újra kellett kezdenem, minden egyes felállás erősebbé tett.

 

Szeretném, ha az életem, a tapasztalataim, a gondolataim másokat is inspirálnának. Nem azért, mert tökéletes vagyok, hanem azért mert minden nap újra és újra választom magam. 

A fejlődést, az elfogadást, a hitet.

 

Ha egy dolgot kiemelnék ami a legtöbbet segített az utamon, az a hála.

A hála, ami akkor is megtart, amikor minden darabokra hullani látszik. A hála, ami új fényt hoz a legsötétebb napokba is. 

Mert ha hálásak tudunk lenni mindazért amink van - még akkor is, ha épp kevésnek tűnik - akkor máris elindul bennünk valami: béke, az elfogadás és a szeretet érzése.

Az önismereti út nem egy cél, hanem egy folyamat. Egy utazás önmagunkhoz. 

Ha valamiért ma hálát tudok adni, az az, hogy úton vagyok és hogy Te is itt vagy velem az úton.

 

Varga Viktória - Egészségügynök, Egészségmentor
Keress, ha kérdésed merült, szívesen segítek!